Leírás
Úgy tűnik, hogy az írás részben tudatos, részben ösztönös, de mindenképpen magányos tevékenység. Az ösztönösség és a tudatosság aránya ugyanúgy megfejthetetlen, mint az, hogy mi az igazi forrás, amiből táplálkozik.
Egy biztos: általa olyan emberekhez „szólhatunk”, akiket nem ismerünk, és talán soha nem is fogunk megismerni. Ezért nem magányos tevékenység az írás.
Kosztolányi Dezső szavaival szeretnélek köszönteni, kedves Olvasó! „A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.”
Csapatjáték, ahol mindenkinek megvan a felvett vagy leosztott szerepe. Az életben ugyanúgy, mint a kártyajátékban. Csalni nem ér! Aki a csalás útjára téved, azt a kártyában hamiskártyásnak, az életben
pedig élethamisítónak hívjuk.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.